Tejtermékek

A tejtermék fogyasztás kérdése rendkívül megosztja a táplálkozási szakembereket. A hagyományos dietetika szerint a tej nélkülözhetetlen eleme az egészséges táplálkozásnak, és legalább napi fél liter tej vagy abból készült tejtermék fogyasztása javasolt. Az alternatív táplálkozási irányzatok többsége viszont óvatosságra int a tejtermékek fogyasztásával kapcsolatban, vagy egyáltalán nem is javasolja őket. Én azt gondolom, hogy vannak olyan tejtermékek, melyek előnyös tulajdonságokkal is bírnak, de mindenképpen sokkal kisebb a jelentőségük az egészséges étrendben, mint ahogyan azt a hivatalos táplálkozási ajánlások hirdetik. Abban is biztos vagyok, hogy sokkal óvatosabban kellene bánnunk ezekkel az élelmiszerekkel, mert jóval több embernél okozhatnak egészségügyi problémákat, mint amennyire a hivatalos orvosi és dietetikai álláspontok alapján gondolhatnánk.

SM betegként pedig különösen meg kell fontolni, hogy fogyasztunk-e bármilyen tejterméket. A tejtermékek SM kialakulásában játszott szerepét számos kutatás vizsgálta.1

Az autoimmun foyamatok beindításához kapcsolódik a molekuláris mimikri jelensége, amikor az immunrendszer egy gyakran felbukkanó, veszélyes idegen anyag semlegesítése után elkezdi az idegen anyaghoz hasonló saját szöveti struktúrákat is támadni. Ennek részletesebb leírását az áteresztő bél szindrómánál találod.2

Az, hogy a tejfogyasztásnak is szerepe lehet az autoimmun betegségek kialakulásában ma már kezd viszonylag elfogadottá válni. A legtöbbet az I-es típusú diabétesz34 és a sclerosis multiplex esetében56 vizsgálták a tejfehérjék hatásait, de a többi autoimmun betegség kapcsán is vannak kutatások.78 Az SM-nél valószínűleg a butirofilin nevű fehérje az, ami nagyon hasonlít az idegeket borító myelinhüvely egyik építő fehérjéjéhez, ezért az ellene intézett immunreakció könnyen át tud csapni myelint károsító autoimmun folyamattá.910 A probléma az, hogy mivel ez a folyamat sokszor éveken át rejtve marad, így nem tudjuk biztosan, hogy kinél problémás autoimmun szempontból a tejtermékek fogyasztása, és kinél nem. Világossá csak akkor válik, amikor már egyértelműen beüt a baj. Például én sem tudtam éveken keresztül, hogy nem kellene tejterméket fogyasztanom, és hogy mi zajlik szép csöndben az immunrendszerem és az idegrendszerem szövetei között.

A tejfogyasztás azonban még az egészséges (nem autoimmun beteg) emberek esetén is sokféle kockázatot hordoz magában. Ne felejtsük el, hogy egy olyan élelmiszerről van szó amelynek minden összetevője azt a célt szolgálja, hogy egy emlős állat a saját kölykét minél gyorsabb és intenzívebb növekedésre tudja serkenteni. Nagyon sok embert érint a laktózintolerancia, amely éveken, évtizedeken keresztül tud kisebb-nagyobb emésztési panaszokat okozni, ha nem diagnosztizálják időben. Gyakori a tejfehérjékre való érzékenység, ami nem feltétlenül allergiás jellegű. A tejfogyasztás komoly szénhidrát terhelést is jelent, ami könnyen túlterheli a túlsúllyal küzdő, nyugati ember amúgy is igen problémás szénhidrát és inzulin háztartását. A tejben teljesen természetesen jelen vannak növekedési hormonok, amelyekkel kapcsolatban egyre több oldalról merül fel, hogy igenis hatással tudnak lenni a saját sejtjeinkre, szöveteinkre is. A tejnek magas az ösztrogén tartalma, ami feltételezések szerint sokak szervezetében befolyásolni tudja az amúgy is kibillent hormonháztartást.11 Természetesen ezek a problémák nem mindenkinél jelentkeznek, de fontos tisztában lenni azzal, hogy a tejtermékek fogyasztásának bárki számára lehetnek igen komoly negatív hatásai is.

A tejfogyasztással kapcsolatban azért is nehéz általánosságban írni, mert rendkívül egyéni, hogy kinek milyen mennyiségben, milyen típusú tejterméket tolerál a szervezete. A könnyebben diagnosztizálható, egyértelmű emésztési vagy immunreakciókon túl sajnos léteznek a tejnek olyan egészségügyi hatásai is, melyek nem azonnal jelentkeznek, hanem évek, évtizedek alatt szinte észrevétlenül katalizálnak bizonyos egészségkárosító, például autoimmun folyamatokat.

Mindemellett le kell szögezni, hogy a tejtermékekben valóban vannak hasznos vitaminok és ásványi anyagok (bár közel sem annyira nagy mennyiségben, mint ahogyan azt a reklámok alapján feltételeznénk), egészséges zsírok és egyéb tápanyagok. Különösen igaz ez a zsíros, fermentált, vagy hosszan érlelt termékekre. A fermentálás, vagy érlelés során az egészség szempontjából problémás anyagok mennyisége csökken, ráadásul a baktériumok munkájának köszönhetően növekszik bennük a mikrotápanyagok aránya, ezen kívül pre- és probiotikus élelmiszerek. Mindezek ellenére autoimmun betegként mindenféle tejtermék fogyasztása problémás lehet, éppen ezért csak akkor fogyasszuk őket, ha az állapotunk elég stabil, és semmiféle romlást nem tapasztalunk. A tejtermékekben lévő összes vitamin, ásványi anyag könnyedén pótolható más biztonságosabb élelmiszerekből is.

A tej és az erős csontok

A tejtermékfogyasztás melletti érvek általában a magas kálciumtartalmáról szólnak. A kálcium valóban az egyik legfontosabb ásványi anyag az emberi szervezetben. Nem csak a csontokban található kálcium, hanem többek között az izmok összehúzódása, az idegrendszer vagy a véralvadás sem működne nélküle. A kálciumhiány sokféle és nagyon komoly tünetet tud okozni, mégis legtöbben természetesen a csontritkulástól félnek. A kálcium csontokba való beépülése, illetve annak lebontása soktényezős, bonyolult folyamat, csakúgy, mint a szervezet kálcium felvétele és ürítése. Tehát az, hogy csontritkulásosak leszünk-e, vagy hogy kialakul-e bármiféle kálcium hiányunk, rengeteg tényezőtől függ, éppen ezért nem elegendő, ha csak a bőséges kálcium bevitelre koncentrálunk.

Az utóbbi évtizedekben egyre több olyan kutatás jelenik meg, amelyek nem mutatnak összefüggést a magasabb tejfogyasztás és a csontritkulás megelőzése között. Sőt, vannak olyan eredmények is, ahol a magasabb tejfogyasztás nem csak a csonttörések számát nem csökkentette, de más egészségügyi problémák magasabb kockázatával is járt. Ha nemzetközi statisztikákat nézünk, akkor ott sem az a kép rajzolódik ki, hogy a legnagyobb tejfogyasztó nemzetek között annyira kevés volna a csontritkulásos esetek vagy a csonttörések száma. Sőt…1213

A tejtermékek és a magas kálciumbevitel önmagában tehát semmiféle védőfaktort nem jelent a csontsűrűség megtartása szempontjából. A szervezet kálciummal való gazdálkodását hormonok szabályozzák, de befolyással van rá több más tényező is. Ilyenek többek között

  • a megfelelő D-vitamin szint,
  • megfelelő magnézium ellátottság,
  • megfelelő K-vitamin szint.

Az erős csontok építésében a fentieken kívül az egyik legfontosabb összetevő a mozgás. Az izomtömeg egyenesen arányos a csonttömeggel. Sőt, egyes kutatások szerint a fiatalkorban a testmozgás a kálciumbevitelnél is fontosabb a csontok erőssége szempontjából.1415

Ma Magyarországon a kálciumbeviteli ajánlás napi 1000-1200mg. Ilyen mennyiségű kálciumot napi szinten tényleg nehéz lenne tejtermékek nélkül bevinni, de vajon tényleg szükségünk van erre a mennyiségre? Azok a népcsoportok, akik nem, vagy csak alig fogyasztanak tejtermékeket, bőven megvannak ennél jóval kevesebb kálciummal is, és a csontozatukkal sincs semmiféle probléma. Éppen ezért nagyon sok kutató szerint ennél jóval alacsonyabb kálciumbevitel is teljes mértékben megfelelő, ha a kálcium felszívódásának és csontokba beépülésének kofaktorai biztosítva vannak (pl. D és K- vitamin, magnézium), és az életmódban természetesen jelen van a rendszeres és intenzív testmozgás. Ezen ajánlások szerint akár a napi 500-750mg kálciumbevitel is elegendő.1617

Tehát a tejtermékektől lesz erős csontozatunk? Nem. Az erős csontozathoz szükséges mennyiségű kálciumot a tejtermékeken kívül sok más forrásból is be tudjuk vinni, például kisméretű tengeri halak csonttal együtt való fogyasztásával (szardínia), csontleves rendszeres fogyasztásával, de az olajosmagvak, a mák, zöld leveles zöldségek, de természetesen az ásványvizek és a csapvíz is tartalmaz bőven kálciumot. Mindemellett nélkülözhetetlen a D-vitamin, K-vitamin és magnézium bevitelünkre is odafigyelni, és ugyanilyen fontos az izomtömeget is építő, karbantartó intenzív napi testmozgás.

A tejfogyasztással kapcsolatos egészségügyi problémák

A laktózérzékenység

A laktózérzékenység, vagy laktózintolerancia a tejben lévő tejcukor, azaz a laktóz lebontási zavara. Fontos megjegyezni, hogy nem allergiás jellegű, immunrendszeri reakcióról van szó, ezért semmiképpen sem szabad összekeverni ezt az állapotot a tejallergiával. A laktóz lebontásához a bélrendszerben laktáz enzimre van szükség. A laktáz enzim mennyisége az életkor előrehaladtával csökken. Magyarországon kb. 30%-ra becsülik a valamilyen fokú laktózintoleranciával küzdők arányát.

A laktózintolerancia leggyakoribb tünetei a puffadás, hasmenés, gyomorfájdalom, émelygés, hányás. Laktáz enzim hiányában a felbontatlan, emésztetlen laktóz a bélrendszerben marad, ahol a bélbaktériumok kezdik el a lebontását, erjesztését, ez pedig kellemetlen alhasi tünetekkel jár. A laktózintolerancia mértéke egyénenként nagyon változó lehet. A tünetek megjelenése dózisfüggő, azaz nagymértékben függ attól, hogy milyen mennyiségben és milyen típusú tejterméket fogyaszt az erre érzékeny ember.

A tejfehérje allergia

A tejallergia a tejben lévő fehérjékre, a kazeinre és savófehérjékre adott allergiás reakció. A tünetek sokfélék lehetnek, az enyhétől az egészen súlyosig. A leggyakoribb panaszok lehetnek különböző bőrtünetek (vörös foltok, viszketés, csalánkiütés, ekcéma), hányás, nehéz légzés, hasfájás, hasmenés, étvágytalanság, súlyvesztés, esetleg anafilaxiás roham. A tejallergia vérvizsgálattal vagy bőrpróbával kimutatható. Egyetlen kezelési módja az összes állati tejtermék teljes mértékű kiiktatása az étrendből.

A tejfehérje intolerancia

A tejfehérje intoleranciánál nem csupán az immunrendszer túlzott működése áll fenn, hanem az emésztőrendszer és az immunrendszer együttes hatása okozza a gondot.18 Kialakulásához szükséges a bél fokozott átjárhatósága (áteresztő bél szindróma), aminek hatására a bélfalon átkerülő tejfehérjére az immunrendszer IgG típusú ellenanyagokkal reagál. A tünetek az allergiával szemben nem feltétlenül röviddel tejtermék fogyasztást követően alakulnak ki, hanem akár napok, vagy hetek is eltelhetnek a tünetek megjelenéséig.1920

A tejfehérjék a gluténhez hasonlóan sokféle panaszt tudnak okozni. Leggyakoribbak az emésztési problémák. Ez talán a legszerencsésebb eset, mert emésztési panaszok esetén gyorsan a táplálkozás valamelyik komponensére terelődik a gyanú, és így viszonylag hamar ki lehet vizsgálni ha a tej, és azon belül valamelyik tejfehérje okozza a tüneteket.

Bonyolultabb a helyzet, ha bőrproblémák, ízületi panaszok, fáradékonyság, fejfájás, alvászavar, hangulatzavar vagy valamilyen neurológiai tünet lép fel, ahol viszont már nem terelődik automatikusan a tejre, vagy egyáltalán az étrendre a gyanú, és így a megoldásig is nehezebben jut el a beteg.

A tejben lévő kazein és a glutén nagyon gyakran keresztérzékenységet mutatnak, tehát aki az egyikre érzékeny, nagy eséllyel a másikkal is problémákat tapasztal.

A jó minőségű tejtermék

Jó minőségű tejterméknek azok a termékek számítanak, amelyek adalékanyag mentesek, ahol a tej a lehető legkevesebb feldolgozáson esett át, illetve ahol maga az alapanyag, azaz a tej is megfelelő minőségű. Ez utóbbi szempont nagyban függ attól, hogy az állatot milyen körülmények között tartották. Például hogy szabadontartott, legeltetett tartásból származik, milyen takarmánnyal táplálták, gyógyszerezték-e, antibiotikumokkal kezelték-e, kapott-e hormonokat, hozamfokozókat, stb. Ezek nagyon nem elhanyagolható szempontok.

A szabadban tartott, szabadon mozgó, legeltetett állatok tejének mikrotápanyag és zsírsav profilja sokkal előnyösebb, mint a zárt térben, nagyipari körülmények között, intenzív állattartásból származó mesterséges tápokkal és gyógyszerekkel kezelt állatoké.

Ily módon tehát a lehető legjobb minőségű termékeket a legeltetett állatok tejéből készült, illetve a bio minősítésű tejtermékek képviselik. Ha a tejtermékeket visszavezetjük az étrendünkbe, akkor ezek fogyasztására érdemes törekedni. A boltokban vásárolható nagyüzemi tejtermékeket okosabb elkerülni, helyette a kisebb gazdaságok, kistermelők kínálatát piacon vagy az interneten feltérképezni és tőlük vásárolni. Az adalékanyag és cukormentesség is legyen egyértelmű követelmény a választásunk során.

A sokféle tejtermék közül mindig keressük a lehető legzsírosabbakat. A tej zsírja egészséges, stabil szerkezetű, és a legtöbb mikrotápanyag, vitamin is a zsírban található. Ily módon a vaj és a ghí számítanak a legegészségesebb tejtermékeknek. A vajon és ghín kívül a zsíros, hosszan érlelt sajtok jelentik a legkevesebb egészségügyi kockázatot, illetve a savanyított, fermentált tejtermékek (joghurt, kefir), melyek pre- és probiotikus élelmiszerek.

Szögezzük le újra: SM betegként csak abban az esetben vezessük vissza az étrendünkbe a tejtermékeket, ha az állapotunk stabil, valamint a fogyasztásukkal összefüggésben nem erősödnek a tüneteink. Ebben az esetben sem szükséges napi szinten tejterméket fogyasztani, és korlátozzuk a választásunkat a ghí-re, vajra, érlelt sajtokra és fermentált termékekre.

Hivatkozások

  1. Overcoming Multiple Sclerosis: Dairy and MS. 2015. URL: https://overcomingms.org/recovery-program/diet/dairy-and-ms
  2. Vojdani A. Molecular mimicry as a mechanism for food immune reactivities and autoimmunity. Altern Ther Health Med. 2015;21 Suppl 1:34-45. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25599184
  3. Akerblom HK, Virtanen SM, Ilonen J, et al. Dietary manipulation of beta cell autoimmunity in infants at increased risk of type 1 diabetes: a pilot study. Diabetologia. 2005;48(5):829-37. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15838685
  4. Chia JSJ, Mcrae JL, Kukuljan S, et al. A1 beta-casein milk protein and other environmental pre-disposing factors for type 1 diabetes. Nutr Diabetes. 2017;7(5):e274. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28504710
  5. Malosse D, Perron H, Sasco A, Seigneurin JM. Correlation between milk and dairy product consumption and multiple sclerosis prevalence: a worldwide study. Neuroepidemiology. 1992;11(4-6):304-12. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1291895
  6. Malosse D, Perron H. Correlation analysis between bovine populations, other farm animals, house pets, and multiple sclerosis prevalence. Neuroepidemiology. 1993;12(1):15-27. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8327019
  7. Garcia-larsen V, Ierodiakonou D, Jarrold K, et al. Diet during pregnancy and infancy and risk of allergic or autoimmune disease: A systematic review and meta-analysis. PLoS Med. 2018;15(2):e1002507. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29489823
  8. Vojdani A. Molecular mimicry as a mechanism for food immune reactivities and autoimmunity. Altern Ther Health Med. 2015;21 Suppl 1:34-45. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25599184
  9. Stefferl A, Schubart A, Storch2 M, et al. Butyrophilin, a milk protein, modulates the encephalitogenic T cell response to myelin oligodendrocyte glycoprotein in experimental autoimmune encephalomyelitis. J Immunol. 2000;165(5):2859-65. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10946319
  10. Mañá P, Goodyear M, Bernard C, Tomioka R, Freire-garabal M, Liñares D. Tolerance induction by molecular mimicry: prevention and suppression of experimental autoimmune encephalomyelitis with the milk protein butyrophilin. Int Immunol. 2004;16(3):489-99. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14978022
  11. Kim K, Wactawski-wende J, Michels KA, et al. Dairy Food Intake Is Associated with Reproductive Hormones and Sporadic Anovulation among Healthy Premenopausal Women. J Nutr. 2017;147(2):218-226. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27881593
  12. How much calcium do you really need? Harvard Women’s Health Watch. 2015. URL: https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/how-much-calcium-do-you-really-need
  13. Michaëlsson K, Wolk A, Langenskiöld S, et al. Milk intake and risk of mortality and fractures in women and men: cohort studies. BMJ. 2014;349:g6015. URL: https://www.bmj.com/content/349/bmj.g6015
  14. Lloyd T, Chinchilli VM, Johnson-rollings N, Kieselhorst K, Eggli DF, Marcus R. Adult female hip bone density reflects teenage sports-exercise patterns but not teenage calcium intake. Pediatrics. 2000;106(1 Pt 1):40-4. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10878147
  15. Anderson JJ. The important role of physical activity in skeletal development: how exercise may counter low calcium intake. Am J Clin Nutr. 2000;71(6):1384-6. URL: https://academic.oup.com/ajcn/article/71/6/1384/4729349
  16. Hunt CD, Johnson LK. Calcium requirements: new estimations for men and women by cross-sectional statistical analyses of calcium balance data from metabolic studies. Am J Clin Nutr. 2007;86(4):1054-63. URL: https://academic.oup.com/ajcn/article/86/4/1054/4649393
  17. How much calcium do you really need? Harvard Women’s Health Watch. 2015. URL: https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/how-much-calcium-do-you-really-need
  18. Crittenden RG, Bennett LE. Cow’s milk allergy: a complex disorder. J Am Coll Nutr. 2005;24(6 Suppl):582S-91S. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16373958
  19. Hochwallner H, Schulmeister U, Swoboda I, et al. Patients suffering from non-IgE-mediated cow’s milk protein intolerance cannot be diagnosed based on IgG subclass or IgA responses to milk allergens. Allergy. 2011;66(9):1201-7. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21575008
  20. Hochwallner H, Schulmeister U, Swoboda I, Spitzauer S, Valenta R. Cow’s milk allergy: from allergens to new forms of diagnosis, therapy and prevention. Methods. 2014;66(1):22-33. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23954566