Az SM tünetei rendkívül sokfélék lehetnek, ezért is mondják rá, hogy ezerarcú betegség. Nincs két egyforma kórlefolyású betegség. A szerteágazó neurológiai tünetek oka az, hogy az agy és a gerincvelő fehérállományában bárhol jelentkezhet demyelinizáció és hegesedés, így az idegrendszer különböző pontjain megjelenő sérülés a legváltozatosabb tüneteket tudja okozni. Leggyakrabban motorikus, érzékelési illetve látási zavarokat tapasztalhatunk.
- Fáradékonyság
- Látászavarok pl. látótérkiesések, nystagmus (a szemek ritmikus ide-oda rezgő akaratlan mozgása), kettőslátás
- Zsibbadás
- Fájdalom (csípő, szúró érzetek)
- Forróság és hideg érzetek
- Egyensúlyproblémák
- Izomgörcsök
- Izomgyengeség
- Izommerevség
- Túlzott reflexmozgások
- Mozgáskoordinációs nehézségek
- Fizikai kimerültség érzés
- Vizelettartási és székelési zavarok
- Szédülés
- Szexuális problémák
- Beszédzavarok
- Nyelési nehézségek
- Lassult, ködös gondolkodás
- Hangulatingadozások
- Depresszió
- Lhermitte-tünet (a nyak előrehajlásakor egyfajta elektromos, zsibbadásszerű érzet végigfutása a gerincen, egészen a végtagokig)
Gyakori, hogy a tünetek a hőmérséklet emelkedésével súlyosbodnak. Ezt a jelenséget Uhthoff-szindrómaként is szokta említeni a szakirodalom. A tüneteket tehát felerősítheti a kánikula, lázas állapot, meleg fürdő, megerőltető testmozgás, azaz bármi, amitől túlhevülhet a test. A jelenség hátterében az áll, hogy a demyelinizált axonokon hő hatására az ingerületvezetés tovább romlik, illetve lassul. Fontos, hogy ez az állapot átmeneti, azaz ha visszahűl a szervezet, akkor a tünetek ismét csak a megszokott mértékben jelentkeznek. Ebben az esetben tehát valódi progresszióról nincs szó (pszeudo, azaz ál-shubról beszélhetünk), az agyban nem történik akut demyelininzáció, azaz nem okoz maradandó károsodást. Éppen ezért, ha valaki nem tapasztal a túlhevülés során súlyos vagy nehezen tolerálható tüneteket, akkor nem érdemes emiatt elkerülni a fizikai aktivitást, szaunát, meleg fürdőt vagy nyári sétát, ha amúgy ezek a tevékenységek kellemesek és örömöt szereznek.
Külön érdemes kiemelni a depressziót, mint az SM rendkívül gyakori kísérőjét. Egyes kutatások szerint a betegek több mint felét, vagy akár 60-70%-át is érintheti a betegség lefolyása során.34
A depresszió előfordulása összefüggésben áll az SM másik jellemző tünetével, a fáradékonysággal, azaz a depresszióval küzdő betegek gyakran fáradékonyságról is beszámolnak, és fordítva.5
Egy 2009-es kutatás eredménye szerint az SM betegek életminőségét sokkal jobban meghatározza a hangulatuk (tehát hogy fennáll-e depresszió), mint a fogyatékosságuk vagy fáradékonyságuk mértéke.6
A depresszió jelenléte fokozza az SM progresszióját. Nem teljesen tisztázott, hogy az SM-ben megjelenő depresszió a betegség neurológiai hátterével áll összefüggésben, vagy a használt gyógyszerek mellékhatásaként ennyire gyakori (pl. interferon terápiák), esetleg valamilyen tápanyag hiány, vagy az SM mint súlyos, progrediáló betegség elfogadásával kapcsolatos problémák miatt alakul ki.
Hivatkozások
- Szirmai Imre: Neurológia. Medicina Könyvkiadó, 2011.
- Klinikai irányelv a Sclerosis multiplex kezelésére, Neurológiai Szakmai Kollégium, 2006.
- Sadovnick AD, Remick RA, Allen J, et al. Depression and multiple sclerosis. Neurology. 1996;46(3):628-32. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8618657
- Khan F, Mcphail T, Brand C, Turner-stokes L, Kilpatrick T. Multiple sclerosis: disability profile and quality of life in an Australian community cohort. Int J Rehabil Res. 2006;29(2):87-96. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16609318
- Greeke EE, Chua AS, Healy BC, Rintell DJ, Chitnis T, Glanz BI. Depression and fatigue in patients with multiple sclerosis. J Neurol Sci. 2017;380:236-241. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28870578
- D’alisa S, Miscio G, Baudo S, Simone A, Tesio L, Mauro A. Depression is the main determinant of quality of life in multiple sclerosis: a classification-regression (CART) study. Disabil Rehabil. 2006;28(5):307-14. URL: https://doi.org/10.1080/09638280500191753