Tünetek

Az SM tünetei rendkívül sokfélék lehetnek, ezért is mondják rá, hogy ezerarcú betegség. Nincs két egyforma kórlefolyású betegség. A szerteágazó neurológiai tünetek oka az, hogy az agy és a gerincvelő fehérállományában bárhol jelentkezhet demyelinizáció és hegesedés, így az idegrendszer különböző pontjain megjelenő sérülés a legváltozatosabb tüneteket tudja okozni. Leggyakrabban motorikus, érzékelési illetve látási zavarokat tapasztalhatunk.

Az SM tünetei lehetnek¹²:

Fáradékonyság
Látászavarok pl. látótérkiesések, nystagmus (a szemek ritmikus ide-oda rezgő akaratlan mozgása), kettőslátás
Zsibbadás
Fájdalom (csípő, szúró érzetek)
Forróság és hideg érzetek
Egyensúlyproblémák
Izomgörcsök
Izomgyengeség
Izommerevség
Túlzott reflexmozgások
Mozgáskoordinációs nehézségek
Fizikai kimerültség érzés
Vizelettartási és székelési zavarok
Szédülés
Szexuális problémák
Beszédzavarok
Nyelési nehézségek
Lassult, ködös gondolkodás
Hangulatingadozások
Depresszió
Lhermitte-tünet (a nyak előrehajlásakor egyfajta elektromos, zsibbadásszerű érzet végigfutása a gerincen, egészen a végtagokig)

Gyakori, hogy a tünetek a hőmérséklet emelkedésével súlyosbodnak. Ezt a jelenséget Uhthoff-szindrómaként is szokta említeni a szakirodalom. A tüneteket tehát felerősítheti a kánikula, lázas állapot, meleg fürdő, megerőltető testmozgás, azaz bármi, amitől túlhevülhet a test. A jelenség hátterében az áll, hogy a demyelinizált axonokon hő hatására az ingerületvezetés tovább romlik, illetve lassul. Fontos, hogy ez az állapot átmeneti, azaz ha visszahűl a szervezet, akkor a tünetek ismét csak a megszokott mértékben jelentkeznek. Ebben az esetben tehát valódi progresszióról nincs szó (pszeudo, azaz ál-shubról beszélhetünk), az agyban nem történik akut demyelininzáció, azaz nem okoz maradandó károsodást. Éppen ezért, ha valaki nem tapasztal a túlhevülés során súlyos vagy nehezen tolerálható tüneteket, akkor nem érdemes emiatt elkerülni a fizikai aktivitást, szaunát, meleg fürdőt vagy nyári sétát, ha amúgy ezek a tevékenységek kellemesek és örömöt szereznek.

Külön érdemes kiemelni a depressziót, mint az SM rendkívül gyakori kísérőjét. Egyes kutatások szerint a betegek több mint felét, vagy akár 60-70%-át is érintheti a betegség lefolyása során.³⁴

A depresszió előfordulása összefüggésben áll az SM másik jellemző tünetével, a fáradékonysággal, azaz a depresszióval küzdő betegek gyakran fáradékonyságról is beszámolnak, és fordítva.⁵

Egy 2009-es kutatás eredménye szerint az SM betegek életminőségét sokkal jobban meghatározza a hangulatuk (tehát hogy fennáll-e depresszió), mint a fogyatékosságuk vagy fáradékonyságuk mértéke.⁶

A depresszió jelenléte fokozza az SM progresszióját. Nem teljesen tisztázott, hogy az SM-ben megjelenő depresszió a betegség neurológiai hátterével áll összefüggésben, vagy a használt gyógyszerek mellékhatásaként ennyire gyakori (pl. interferon terápiák), esetleg valamilyen tápanyag hiány, vagy az SM mint súlyos, progrediáló betegség elfogadásával kapcsolatos problémák miatt alakul ki.

Hivatkozások

Szirmai Imre: Neurológia. Medicina Könyvkiadó, 2011.
Klinikai irányelv a Sclerosis multiplex kezelésére, Neurológiai Szakmai Kollégium, 2006.
Sadovnick AD, Remick RA, Allen J, et al. Depression and multiple sclerosis. Neurology. 1996;46(3):628-32. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8618657
Khan F, Mcphail T, Brand C, Turner-stokes L, Kilpatrick T. Multiple sclerosis: disability profile and quality of life in an Australian community cohort. Int J Rehabil Res. 2006;29(2):87-96. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16609318
Greeke EE, Chua AS, Healy BC, Rintell DJ, Chitnis T, Glanz BI. Depression and fatigue in patients with multiple sclerosis. J Neurol Sci. 2017;380:236-241. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28870578
D’alisa S, Miscio G, Baudo S, Simone A, Tesio L, Mauro A. Depression is the main determinant of quality of life in multiple sclerosis: a classification-regression (CART) study. Disabil Rehabil. 2006;28(5):307-14. URL: https://doi.org/10.1080/09638280500191753