Az SM kialakulásának okai

Az SM kialakulásának hátterét még nem tárta fel pontosan az orvostudomány, többféle elmélet többféle okot feltételez. Valószínűleg örökölhető egy genetikai hajlam, amit a környezeti tényezők aktiválhatnak.

A genetikai háttér, örökletesség

Mivel az SM családi halmozódást mutat, ezért biztos, hogy a betegség kialakulásában a genetikának is szerepe van. Egypetéjű ikerpárok esetén ha az egyik SM-ben szenved, akkor a másik félnél kb. 30%-os esély áll fenn a betegség kialakulására. Az SM-ben szenvedő szülők 3-5%-os valószínűséggel örökíthetik át a betegséget a gyermekeiknek. Az átlag populációban a betegség kialakulásának kb. 0,1% az esélye, így bár ez a szám 30-50-szeres valószínűséget jelent, a kockázat nem mondható nagynak.12

Mivel a betegség kialakulásában az életmódnak is igen jelentős szerepe van, ezért fontos, hogy az SM-mel diagnosztizált szülők a gyermeküknek minél fiatalabb korban megtanítsák az egészséges életmód alapjait. Ne feledkezzünk meg a D-vitamin pótlásról nem csak csecsemőkorban, hanem az egész élet során. Az SM-mel élő szülő tudatos táplálkozását nyugodtan követhetik a gyerekek is.

Photo by rawpixel.com from Pexels

Környezeti hatások

Vírusfertőzések

Több kutatás is azt feltételezi, hogy a viszonylag gyakori vírusfertőzések (pl. humán herpesz vírus 6, Epstein-Barr) is be tudnak indítani olyan folyamatokat, amely során a lymphociták a saját myelin ellen fordulnak. Az SM például gyakoribb azoknál az embereknél, akik Epstein-Barr vírussal fertőződtek meg (30x nagyobb eséllyel lesznek SM betegek azok, akik életük során valamikor EBV-vel fertőződtek meg). Az EBV-t kapcsolatba hozták már más autoimmun betegséggel, például a rheumatoid arthiritisszel is.34

D-vitamin hiány

Az SM előfordulása az egyenlítőtől távolodva egyre gyakoribb, ezért feltételezhető, hogy a D-vitamin hiánynak is szerepe lehet a kialakulásában.567 A D-vitaminról és egyéb mikrotápanyagok hiányának szerepéről bővebb információhoz juthatsz az erről szóló oldalon.

További környezeti hatások

A hagyományos orvosi szakirodalom az SM-re hajlamosító környezeti hatásként leginkább csak egyes vírusfertőzéseket, esetleg a D-vitamin hiányt nevezi meg, pedig ennél bizonyítottan sokkal nagyobb jelentősége van az életmódunknak az egészségi állapotunk alakulásában. Az SM előfordulása, sok más civilizációs betegséggel együtt, az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt. Közhely, hogy a helytelen táplálkozási szokások, a mozgásszegény életmód, a fokozott stressz, a dohányzás, az elhízás, a krónikus alváshiány komoly mértékben hozzájárul a degeneratív betegségek progressziójához. Tehát az étrendünk, a felborult bélflóra, az áteresztő bél, a mikrotápanyag hiányok, a táplálékunkkal bevitt antitápanyagok és speciális fehérjék hatása, a szervezetszintű krónikus gyulladás, hormonális egyensúlytalanságok mind-mind komoly szerepet játszanak az autoimmun betegségek, így az SM kialakulásában is. Az orvostudomány jelenleg hihetetlenül alábecsüli a táplálkozás és az életmód szerepét mind az autoimmun betegség kialakulásában, mind a progressziójára nézve.  Pedig egyáltalán nem mindegy például az, hogy milyen fehérjék jutnak be a szervezetünkbe, azok milyen reakciókat indítanak el bennünk, vagy hogy az étrendünk mennyire károsítja a bélfalunk vagy a bélflóránk állapotát. Ezekről sajnos nem nagyon beszélnek az orvosok, leginkább azért, mert egy átlagos orvosnak félelmetesen kevés információja van ebben a témában, pedig az utóbbi egy-két évtizedben tengernyi vizsgálat született arról, hogy ezek a faktorok hogyan hatnak az autoimmun folyamatokra.

A dohányzás például sokat kutatott és egyértelműen kimutatott rizikófaktor az SM kialakulásában. A Nurses Health Study alapján a dohányzók körében 1,6-szeres eséllyel alakul ki a betegség, mint a nem dohányzók körében.8 Egy másik kutatás szerint ez az érték 1,8-szeres.9 A dohányzás a már kialakult betegség progresszióját is gyorsítja.10 A dohányzás sajnos az SM betegek körében is magas.

Régóta ismert tény az is, hogy az SM betegeknél a súlyos stressz ronthatja a betegek állapotát, stresszhelyzetben nagyobb eséllyel alakul ki shub. A stressz hatással van az immunrendszerre, a hormonális rendszerre, és a szervezetszintű gyulladások mértékére. Az SM-re gyakorolt negatív hatásait klinikai vizsgálatok is igazolták, például egy 2000-es vizsgálatban azt találták, hogy nagyobb horderejű életesemények utáni első nyolc hétben 1,6-szeres eséllyel alakult ki új agyi laesio.11 Ezért is fontos az életmódváltás kapcsán a stresszkezelési technikák elsajátítása, és a stressz elkerülése, amennyire csak lehetséges.

Összefoglalás

Az SM kialakulásában valószínűsíthető a genetikai hajlam, emellett feltételezhető egyes vírusfertőzések szerepe, de a betegség hátterében a legfontosabb tényező maga az életmódunk. Az életmódból fakadó faktorok a következők:

A már kialakult betegség progressziójának ütemét a környezeti hatások nagyban befolyásolják és módosíthatják.

Hivatkozások

  1. Gianfrancesco MA, Stridh P, Shao X, et al. Genetic risk factors for pediatric-onset multiple sclerosis. Mult Scler. 2017;:1352458517733551. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28980494
  2. Szirmai Imre: Neurológia. Medicina Könyvkiadó, 2011.
  3. Gilden DH. Infectious causes of multiple sclerosis. Lancet Neurol. 2005;4(3):195-202. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15721830
  4. Ascherio A, Munger KL. Environmental risk factors for multiple sclerosis. Part I: the role of infection. Ann Neurol. 2007;61(4):288-99. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17444504
  5. Marrie RA. Environmental risk factors in multiple sclerosis aetiology. Lancet Neurol. 2004;3(12):709-18. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15556803
  6. Islam T, Gauderman WJ, Cozen W, Mack TM. Childhood sun exposure influences risk of multiple sclerosis in monozygotic twins. Neurology. 2007;69(4):381-8. URL: http://www.neurology.org/content/69/4/381.short
  7. Simpson S, Der mei IV, Taylor B. The Role of Vitamin D in Multiple Sclerosis: Biology and Biochemistry, Epidemiology and Potential Roles in Treatment. Med Chem. 2018;14(2):129-143. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28933265
  8. Hernán MA, Olek MJ, Ascherio A. Cigarette smoking and incidence of multiple sclerosis. Am J Epidemiol. 2001;154(1):69-74. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11427406
  9. Riise T, Nortvedt MW, Ascherio A. Smoking is a risk factor for multiple sclerosis. Neurology. 2003;61(8):1122-4. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14581676
  10. Sundström P, Nyström L. Smoking worsens the prognosis in multiple sclerosis. Mult Scler. 2008;14(8):1031-5. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18632778
  11. Mohr DC, Goodkin DE, Bacchetti P, et al. Psychological stress and the subsequent appearance of new brain MRI lesions in MS. Neurology. 2000;55(1):55-61. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10891906