Mivel az SM nagyon gyakran termékeny korban lévő, fiatal nőknél alakul ki, és az SM nem befolyásolja a termékenységet, ezért mindenképpen foglalkozni kell a fogamzásgátlás és a gyermekvállalás kérdésével is. Minden fogamzásgátlási módszer ugyanolyan hatékonysággal működik az SM-es nőknél, mint az egészséges embereknél. Gyermekvállalás tervezésekor érdemes konzultálni a neurológussal, különösen, ha valamilyen gyógyszeres kezelés folyamatban van. Az immunmoduláns kezeléseket, már a fogamzás előtt néhány ciklussal fel kell függeszteni, és a jelenleg forgalomban lévő gyógyszeres kezelések egyike sem folytatható a terhesség alatt.
a terhesség nem befolyásolja negatívan az SM-es nők állapotát
Az 50-es évek előtt még sajnos lebeszélték a nőket a szülésről. Ez ma már nincs így. A mai orvosi álláspont egyértelműen az, hogy a terhesség nem befolyásolja negatívan az SM-es nők állapotát, ezért a gyermekvállalásról nem kell lemondani. A terhesség során a terhességi hormonok hatása miatt az immunrendszer természetes módon leszabályozza önmagát (hogy a szervezet nehogy kilökje a magzatot), így a TH1-es immunválasz domináns állapotok, tehát az autoimmun betegségek aktivitása is csökken. A terhesség alatt termelt hormonok legalább akkora védelmet nyújtanak a várandósság alatt, mint az immunmoduláns kezelések. A várandósság alatt tehát az állapotromlás nem jellemző (még a gyógyszeres terápiák felfüggesztésével együtt sem), az átlagpopulációra jellemző, teljesen normál lefolyású terhességre lehet számítani.1
A vajúdás és a szülés sem igényel semmilyen speciális hozzáállást az SM kapcsán. A szülő nő használhat epidurális érzéstelenítést, illetve választhat altatást is császármetszés esetén.2

a szoptatás védőfaktor az SM progressziójával szemben
Kérdéses inkább a szülés utáni időszak. Egyes kutatások szerint a szülés utáni első néhány hónapban gyakrabban fordulhat elő relapszus. A szülés utáni állapotromlás gyakoribb azoknál a nőknél, akiknek a szülés előtti évben is volt shubjuk, illetve akiknek a fizikai állapota már EDSS 3, vagy annál rosszabb volt a szülést megelőzően is. Valószínűleg ez az oka annak, hogy sajnos sok orvos javasolja az édesanyáknak, hogy ne szoptassanak, mivel a szoptatás túlságosan nagy megerőltetést jelent a szervezetnek. Ennek viszont ellentmondanak azok a kutatások, amelyek a szoptatás hatását vizsgálták SM beteg nőknél. Ezen kutatások eredménye szerint a szoptató édesanyáknak feleannyi relapszusuk volt, mint a nem szoptatóknak, azaz a szoptatás védőfaktor az SM progressziójával szemben. Tehát ha az anyuka teljesen jól érzi magát, tud eleget pihenni, könnyen el tudja látni az újszülöttjét, akkor nincs rá ok, hogy miért ne szoptasson. Az is fontos szempont, hogy az anyatejjel táplált gyermekek körében az autoimmun betegségek száma is kevesebb. Mivel a szoptatás alatt sem használhatók az immunmoduláns kezelések, ezért természetesen erről a kérdésről is érdemes a kezelőorvossal konzultálni. Ha valakinek nagyon aktív volt a betegsége a szülés előtt, akkor lehet hogy érdemesebb rövidebb szoptatási időszak után hamarabb visszaállni a kezelésre.3456
Hivatkozások
- Coyle PK. Pregnancy and multiple sclerosis. Neurol Clin. 2012;30(3):877-88. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22840794
- Van der kop ML, Pearce MS, Dahlgren L, et al. Neonatal and delivery outcomes in women with multiple sclerosis. Ann Neurol. 2011;70(1):41-50. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21710652
- Coyle PK. Pregnancy and multiple sclerosis. Neurol Clin. 2012;30(3):877-88. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22840794
- Vukusic S, Hutchinson M, Hours M, et al. Pregnancy and multiple sclerosis (the PRIMS study): clinical predictors of post-partum relapse. Brain. 2004;127(Pt 6):1353-60. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15130950
- Conradi S, Malzahn U, Paul F, et al. Breastfeeding is associated with lower risk for multiple sclerosis. Mult Scler. 2013;19(5):553-8. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22951352
- Langer-gould A, Huang SM, Gupta R, et al. Exclusive breastfeeding and the risk of postpartum relapses in women with multiple sclerosis. Arch Neurol. 2009;66(8):958-63. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19506118