Orvosi álláspont az SM és a táplálkozás kapcsolatáról

Sajnos ma még ott tartunk, hogy a hivatalos orvosi álláspont szerint a táplálkozásnak nincs hatása az SM kialakulására és progressziójára. Egy 2014-es cikk, ami az Orvostovábbképző Szemle Online-on olvasható1 olyan kutatásokat idéz, melyek nem találták védőfaktornak az „egészséges táplálkozást” az SM kialakulásában. Kérdés persze, hogy ezekben a kutatásokban mit tekintenek „egészséges táplálkozásnak”. Legtöbb esetben ez mindössze a klasszikus dietetikai ajánlásokat jelenti, azaz az alacsony telítettzsír bevitelt, teljes kiőrlésű gabona fogyasztást, alacsony zsírtartalmú tejtermék fogyasztást, sok gyümölcs, zöldség illetve alacsony cukorbevitelt kell érteni alatta. Ha csupán ezt nevezzük egészséges táplálkozásnak, nos, ez valóban nem igazán fogja csökkenteni az SM kialakulásának kockázatát. Lehet hogy jó hatással lesz a testsúlyunkra, elkerülhetjük a diabéteszt, a magas vérnyomást, de összetettebb problémák megelőzésében és kezelésére nem elegendő.

A további idézett kutatások közül az egyik nem talált összefüggést a telített zsírokban szegény növényi étrend és az SM progressziója között. Egy másik vizsgálat pedig nem talált összefüggést a mediterrán diéta és az SM kialakulásának kockázata között. Azt hiszem ez nem meglepő. A telített zsírok és a koleszterin csökkentése az étrendben valóban nem fogja csökkenteni az SM kialakulásának kockázatát, de ebből józan ésszel nem azt a következtetést kellene levonni, hogy akkor “am block” a táplálkozás és az SM között nincs összefüggés, csupán azt, hogy a telített zsírok elkerülése sem a betegség megelőzésében, sem a terápiában nem fog segíteni. Persze aki ismeri és követi a zsírokkal kapcsolatos modern táplálkozási ismereteket, azok számára nincs is ebben semmi meglepő.

A baj viszont az, hogy ezek a tanulmányok fel sem vetik, hogy az átlagos nyugati étrendben, sőt még az “egészséges táplálkozásnak” mondott irányzatokban is van egy csomó olyan faktor, amelyeknek viszont igenis hatásuk van az autoimmun betegségekre. Ilyenek például az allergén fehérjék (pl. az egészségesnek kikiáltott teljes kiőrlésű kenyerekben is jelen lévő glutén, vagy a szintén egészséges tejtermékekben lévő kazein), a bélfalat és bélflórát károsító komponensek, az antitápanyagok, vagy a gyulladást fokozó ételek. A jelenlegi nyugati orvoslás és dietetika ezekkel a kérdésekkel az autoimmun betegségek kapcsán alig-alig foglalkozik, pedig tengernyi szakirodalom található arról, hogy ezeknek a tényezőknek milyen összefüggései vannak a különböző krónikus betegségek kialakulására és visszafordítására nézve.

Persze nem minden szakember hozzállása ennyire kritikus az SM és az életmódot érintő kérdésekben. Az utóbbi időben azért egyre több betegtársamtól hallom, hogy a neurológus a gyógyszeres kezelés mellett étel intolerancia vizsgálatot is kér, vagy például felveti a gluténmentes diéta lehetőségét is a betegeinek. A szakemberek egy részénél tehát egy csendes szemléletváltás már elkezdődött, de a hivatalos ajánlások és az orvosi protokollok még mindig rendkívül távol állnak attól, hogy komolyabban elfogadják az étrend és az életmód SM-ben játszott szerepét.

Source: pixabay.com

A bizonyítékon alapuló orvoslás és az életmódváltás

A modern orvostudományban a XX. század közepétől kialakult az a szemléletmód és követelményrendszer ami alapján bizonyítottan hatékonynak ítél meg egy gyógyszeres vagy más típusú kezelési módot. Az “evidence-based medicine” azaz a bizonyítékon alapuló orvoslás csak akkor fogad el hatásosnak egy terápiát (és veszi fel egy betegség kezelési protokolljába), ha annak hatékonysága nagy betegszámon, randomizált, kettősvak, placebo kontrollált vizsgálatokból, statisztikai eredmények alapján minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert (RCT).

Ilyen típusú vizsgálatokat viszont gyakorlatilag lehetetlenség a komplex életmódváltással kapcsolatban elvégezni. Vakteszt nyilván nem kivitelezhető, hiszen az emberek természetesen tudják, hogy mit esznek, mozognak-e, van-e krónikus stressz az életükben, szednek-e étrendkiegészítőket stb. Az életmóddal kapcsolatos vizsgálatok mindig önbevalláson alapulnak, és ezért bizonyos mértékig mindenképpen szubjektívek lesznek. Az, hogy ki milyen diétát követ, pontosan hogyan értelmezi és tartja be a diéta szabályait, és mennyit „csal” mondjuk egy szigorúbb előírás betartása során, rendkívül nehezen követhető. Ily módon sohasem lesz olyan objektív, mindent eldöntő bizonyítékunk, mint mondjuk egy gyógyszerkísérletnél, ahol ugyanolyan kapszulában kapja  az egyik beteg a hatóanyagot, a másik a placebot, így egyértelműen látható, hogy hatékony-e a terápia vagy sem. Ha ezt a mércét állítjuk fel az életmóddal kapcsolatos kutatások számára is, akkor valóban soha sem válhat egy speciális étrend jótékony hatása minden kétséget kizáróan bizonyítottá. De ettől még nem hatástalanok!

Megértem tehát, hogy ilyen elvek mentén a szigorú kezelési protokollok, és az orvosi, dietetikai gyakorlat rendkívül lassan tud mozdulni bármilyen irányba. A betegek viszont most betegek, és nem várhatnak 10-20 évet, hogy megkapják javaslatként azt, amit már most tudunk vagy sejtünk az étrend és az SM összefüggéseiről. Természetesen egy gyógyszer esetén, ahol komoly mellékhatásokkal is lehet számolni, mindenképpen szükséges, hogy klinikai, placebo kontrollos vizsgálatokkal bizonyítsuk a hatékonyságukat. Az egészséges étrend viszont semmilyen kockázattal nem jár a beteg életére nézve, ezért ha nem is vagyunk „evidence-based” értelemben biztosak az eredményességükben, attól még mindenképpen érdemes volna javasolni és kipróbálni őket. Attól, hogy kiiktatjuk például a gabonákat, a tejtermékeket vagy a hidrogenizált növényi olajokat az étrendünkből, nem fog fellépni semmilyen tápanyag hiányunk, főleg ha egy megfelelően képzett és nyitott szakember is segít az ilyen étrend összeállításában. Csak persze nehéz találni olyan szakembert, aki ebben valóban támogató, és nem rögtön a mediterrán diétát és a teljes kiőrlésű kenyereket mantrázza autoimmun betegségek esetén is.

Nagyon fontos továbbá az is, hogy amikor egy szigorúbb étrendi és életmódváltási javaslatot kap a kezébe a beteg, visszakapja a kezébe a kontroll-érzést. „Én is tehetek valamit.” „Nehéz megtennem, de kezemben van a kulcs, tőlem is függ hogy hogyan alakul a betegségem.” Azt hiszem, hogy ennek a kontroll-érzésnek a betegségekre gyakorolt pozitív hatását ma még rendkívül alulbecsüli az orvostudomány. A mentális jólét pedig bizonyítottan hatással van az immunrendszerünk működésére is.

Hivatkozások

  1. Befolyásolja-e a táplálkozás a sclerosis multiplex kialakulását?, OTSZ Online, URL: http://otszonline.hu/cikk/befolyasolja_e_a_taplalkozas_a_sclerosis_multiplex_kialakulasat, a cikk eredetije itt található