Az OMS étrend Dr. George Jelinek ausztrál sürgősségi orvos SM-re kidolgozott diétája, melyről részletesen az Overcoming Multiple Sclerosis c. könyvében lehet olvasni. Jelinek maga is érintett; 20 évvel ezelőtt 45 évesen diagnosztizálták nála a betegséget, állapota azóta is stabil, és rendkívül aktív életet él. Az OMS nem csak egy étrend, hanem egy teljes életmód program, ami a táplálkozás és a mozgás mellett nagy hangsúlyt fektet a mikrotápanyag pótlásra (elsősorban a D-vitaminra) illetve a meditációra, és egyéb stresszkezelési technikákra.
Jelinek az OMS diétát Swank kutatásainak eredményeire alapozza, de Swank előírásainál szigorúbb a rendszere, mert a tejtermékeket (elsősorban a kazein miatt) teljesen kiiktatja az étrendből. A telített zsírok bevitelét is szigorúbban korlátozza mint Swank. Könyvében hosszan ír Swank kutatásáról és a Swank diéta eredményeiről, valamint arról, hogy vajon miért tart ma ott az orvostudomány, hogy ennyire figyelmen kívül hagyja a különböző betegségek étrenddel kapcsolatos összefüggéseit mind a kialakulás, mind a kezelés kapcsán.
Az OMS étrend szabályai
Diétájának tömör összefoglalása, „vegan plus sea food”, azaz vegán diéta tengeri halakkal, tengeri herkentyűkkel kiegészítve.
Javasolt ételek
- Gabonák
- Zöldségek, gyümölcsök
- Hüvelyesek, közöttük a szója is ajánlott
- Halak és tengeri herkentyűk
- Olivaolaj és lenmagolaj
Nem javasolt ételek
- Tejtermékek
- Húsok és egyéb állati termékek
- Telített zsírok (állati zsírok, kókuszzsír stb.). Napi bevitelt 10g alatt kell tartani.
- Cukor, csokoládé
- Tojássárgája
- Minden ipari, feldolgozott élelmiszer
Kritika
- Az OMS étrendből nincs kiiktatva a glutén, bár elismeri, hogy sok autoimmun betegnél problémát jelent bizonyos gabonafajták fogyasztása, ezért ennek feltárására további vizsgálatokat javasol. A legtöbb autoimmun betegségekre kidolgozott étrendben a gluténmentesség fontossága vitán felüli, mivel a nem cöliákiás típusú gluténérzékenység (NCGS) nagy valószínűséggel minden autoimmun állapot mögött jelen van. Bővebben lásd itt.
- Jelinek rendkívüli mértékben túlértékeli a többszörösen telítetlen zsírsavak idegrendszerben betöltött funkcióját. Természetesen egyet lehet érteni azzal, hogy az omega-3 : omega-6 közötti egyensúlynak a gyulladáscsökkentés érdekében van egy optimális aránya, és az arány fenntartásához sok omega-3-at kell fogyasztani. Ennek ellenére többszörösen telítetlen zsírsavak bevitelének az instabilitásuk miatt van egy egészséges felső határa, tehát nem lehet korlátlanul fogyasztani belőlük. Az sem mindegy, hogy ha kiegészítővel szeretnénk az omega-3 arányt növelni, akkor azt mivel tesszük. Jelinek a lenolajat javasolja kiegészítésként, holott a növényi eredetű többszörösen telítetlen zsírsavakat sokkal nehezebben használja fel a szervezet, mint az állati eredetűt, például a halolajat. Bővebben lásd itt.
- Az OMS diéta a telített zsírokra és a koleszterinre teljes mértékben negatív szereplőként tekint, pedig ezek fontos építőkövei (sejthártyák alkotói, szteroid-típusú hormonok kiinduló anyaga, stb.) és energiaforrásai a szervezetünknek. A telített zsírok éppen a telítettségük miatt stabil szerkezetűek, biztonságosan fogyaszthatók, oxidációra kevésbé hajlamosak mint a többszörösen telített zsírok. Nem érdemes kerülni bevitelüket. Bővebben lásd itt.
- A húsféleségek közül csak a halak és tengeri herkentyűk megengedettek. Ezzel az a probléma, hogy a többi húsféleség – különösen a belsőségek – rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. A csontleves kiváló mikrotápanyag forrás, és a bél regenerációjában is rendkívül hatékony. Semmiképpen sem érdemes kihagyni ezeket az étrendünkből.
- A tojássárgája is egy mikrotápanyagokban rendkívül gazdag étel, érdemes minden nap fogyasztani. A mikrotápanyagokról bővebben itt olvashatsz.