Mediterrán étrend

A hivatalos orvosi és dietetikai ajánlás SM betegek számára a mediterrán vagy „mediterrán jellegű” diéta.12 Az étrendet az 1950-es években Ancel Keys írta le a Földközi-tenger partvidékén élők hagyományos étrendjére alapozva. Ancel Keys volt egyébként az, aki felvetette a koleszterinhipotézis elméletét is, miszerint az állati telített zsírok és koleszterin az egyik fő felelőse a szív- és érrendszeri betegségeknek. Bár a hipotézisét ő maga sem tudta bizonyítani, és azóta is már számtalanszor megcáfolták, mégis az elmélet (miszerint a telített zsírok és a koleszterin károsak az egészségre) több mint 50 évre bebetonozta magát mind az orvostudomány, mind a dietetika területén. A mediterrán diéta a koleszterinhipotézis miatt a mai napig az elsőszámú javasolt diéta a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, de a dietetikában amúgy is nagy népszerűségnek örvend, mint az egészséges táplálkozás “alfája és omegája”. Sok dietetikai oldalon olvasni, hogy a mediterrán diéta az  egészséges táplálkozás és életmód alapja kellene hogy legyen mindenki számára. A legtöbb táplálkozással kapcsolatos orvosi kutatás is a mediterrán diétához kapcsolódik. A magyar dietetikusok lapjában így jellemzik: “mentes a transzzsírsavaktól, ezenkívül kevés telített zsírsavat, sót és koleszterint, közepes mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsavat, valamint sok egyszeresen telítetlen zsírsavat, rostot, antioxidánst, káliumot, növényi szterolt és polifenolt tartalmaz”.3

A mediterrán diéta sarokpontjai

  • Az étrend alapját a teljeskiőrlésű gabona, a burgonya, a hüvelyesek, a zöldségek és gyümölcsök képzik.
  • Javasolt a gyakori halfogyasztás, elsősorban tengeri halak: lazac, hering, makréla, tonhal, szardínia, stb.
  • Húsok közül inkább a sovány fehér húsú szárnyasokat ajánlják, vörös húsokat csak alkalomszerűen, mértékkel.
  • Az állati eredetű zsírok csökkentése a diéta egyik sarokpontja, a telített zsírsavak és koleszterin nem haladhatják meg az étrendben a bevitt energia kb. 10%-át.
  • Magas minőségű extra szűz olíva olaj és más növényi olajok használata javasolt.
  • Zsíros tejtermékek helyett előnyben kell részesíteni a zsírszegény termékeket. (Ennek az ajánlásnak az eredete bennem mindenképpen kérdéseket vet fel, hiszen a mediterrán országokban a hagyományos feldolgozással készült tejtermékek, sajtok igencsak zsírosak…).
  • Nassolásra aszalt gyümölcsöket, olajos magvakat ajánlanak.
  • Megengedett a mértékletes alkoholfogyasztás, például egy-egy pohár vörösbor.
  • Az ételek elkészítésére a zsírszegény eljárásokat például a párolást javasolják.

Kritika

  • A mediterrán étrend szerves részét képzik a gabonafélék (leginkább persze teljes kiőrlésű formában). Autoimmun betegségekben a gluténtartalmú gabonákat mindenképpen érdemes életre szólóan, szigorúan elkerülni. Bővebben lásd itt.
  • Ajánlott élelmiszerek a mediterrán diétában a tej és tejtermékek, amiket autoimmun betegségekben (különösen az SM-ben) a tejben lévő fehérjék, elsősorban a kazein miatt legalább átmenetileg érdemes kiiktatni az étrendből. Bővebben lásd itt.
  • Az étrend a húsfélék közül csak a sovány húsokat javasolja. Ha csak sovány húsokat eszünk, azzal megfosztjuk magunkat a kollagén típusú fehérjeforrásoktól, illetve a rendkívül tápanyagdús belsőségektől, például a májtól. A vörös és vadhúsok szintén rendkívül gazdagok mikrotápanyagokban, elkerülni őket semmiképpen sem szerencsés. Bővebben lásd itt.
  • Az étrendben minden zöldség ajánlott. Ezzel az ajánlással az a probléma, hogy autoimmun állapotokban nem minden zöldség, vagy fűszer egyformán előnyös, például a burgonyafélék fokozhatnak egyes autoimmun tüneteket. Bővebben lásd itt.
  • A mediterrán diéta gazdag gyümölcsfogyasztást ajánl. Én még egyetlen dietetikustól sem hallottam azt, hogy a friss és asztalt gyümölcsök fogyasztását, illetve önmagában a fruktózbevitelt szükséges lenne ésszerű keretek között tartani (kb. napi 15g./nap). Tehát a korlátlan gyümölcsfogyasztás semmiképpen sem előnyös csak azért, mert azt gondoljuk, hogy a gyümölcs egészséges. A fruktóz gyulladást fokozó tápanyag, ezért egy gyulladásos autoimmun állapotban mindenképpen hangsúlyozni kell a mértékletességet. Bővebben lásd itt.
  • A mediterrán étrendben a telített zsírsavak és koleszterin kerülése hangsúlyos az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakkal szemben. Ez már csak azért is egy teljesen fölösleges megkötés, mert a táplálkozással bevitt telített zsírsavaknak és a koleszterinnek semmiféle negatív hatása nincsen sincs az SM-re, de mint ahogyan az elmúlt egy-két évtizedben világossá vált, a szív és érrendszeri betegségek kockázatát sem növelik.  Az olívaolaj és omega-3 zsírsavak fogyasztása mindenképpen előnyös, de számomra kérdés, hogy ha nem használunk telített zsírokat, akkor mit javasolnak sütéshez, főzéshez tudván, hogy a telítetlen zsírok – különösen a többszörösen telítetlen zsírok – hevítésre nem a legalkalmasabbak. Szintén nem találkoztam még egyetlen leírásban sem a többszörösen telítetlen zsírsavak (omega-3, omega-6) beviteli plafonjával, pedig egyértelműen van egy mennyiség, ami fölött a többszörösen telített zsírsavak bevitele éppen az instabiltásuk miatt már nem ajánlott. Mindemellett a telített zsírsavak elkerülésével megfosztjuk magunkat olyan értékes zsírforrásoktól, mint a legeltett állatok zsírja, a ghee, a kókuszzsír, vagy a vaj (opcionálisan). Bővebben lásd itt.

Összességében elmondhatjuk, hogy hiába javasolják a dietetikusok a mediterrán diétát az SM betegek számára, ez a diéta láthatóan egyáltalán nem foglalkozik az autoimmun betegségek speciális szempontjaival, és így nem is fog segíteni a betegség progressziójának lassításában.

Hivatkozások

  1. dr. Polyák Éva, Breitenbach Zita, Szekeresné Dr. Szabó Szilvia: Klinikai és gyakorlati dietetika. Medicina Könyvkiadó, 2015. URL: https://www.etk.pte.hu/public/upload/files/Palyazati_iroda/elnyert/Klinikai_es_gyakorlati_dietetika.pdf
  2. Bakosné Kopasz Szilvia: Étkezési ajánlások sclerosis multiplexben. SMs üzenet, 2004 ősz, URL: http://www.magyarsminfo.hu/upload/smcentrumok/document/Etkezesi_ajanlasok_sclerosis_multiplexben.pdf
  3. Új diéta – A magyar dietetikusok lapja. 2006/4. URL:http://www.ujdieta.hu/index4901.html?content=567