Stresszkezelés

A hosszan fennálló, állandó stressznek közvetlen hatása van az egészségi állapotunkra, például nagyban befolyásolja az immunrendszerünk és a hormonháztartásunk működését. Számtalan betegség kialakulásában a krónikus stressz is jelentős szerepet játszik, például szív és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, infarktus, fej és hátfájás, emésztési zavarok, gyomorfekély, rák, magas vércukorszint, diabétesz, immunproblémák, gyakoribb fertőzések, libidócsökkenés, menstruációs zavarok, meddőség, impotencia, stb.

Régóta ismert, hogy a nagyobb stresszt okozó események után gyakoribb az SM betegeknél a relapszusok száma. Történtek kutatások, melyekben a meghatározó élet eseményeket (válás, közeli hozzátartozó halála, költözés, munkahelyváltás, stb.) követő relapszusszámot vizsgálták, és azt találták, hogy az ilyen történéseket az esetek ötven százalékában relapszus követi.12 Az idegrendszer szöveteiben frissen keletkező léziók száma is magasabb az erős stresszhatásokat követő első nyolc hétben.3 Az SM-ben a stresszhatások tovább aktivizálják az immunrendszer gyulladásos folyamatait, fokozva az idegszövetek degenerációját.45

Autoimmun betegként tehát mindenképp csökkentenünk kell az életünkben a stresszt, illetve a minket érő stresszhatásokat meg kell tanulnunk hatékonyan kezelni, feldolgozni, oldani. Egy súlyos betegség diagnózisa után, amikor az emberek újraértékelik az életükben a prioritásokat, sokan döntenek úgy, hogy kilépnek a kiszipolyozó munkahelyükről, lezárják a már nem működő párkapcsolatukat, vagy egyéb mérgező emberi kapcsolataikat. Több olyan autoimmun beteget ismerek, aki nagy áldozatokat hozva vidékre költözött, hogy kevésbé zajos és lassabb életet élhessen, többet lehessen a természetben. Sokan ilyenkor kezdenek egy új, régen vágyott hobbiba, vagy kezdenek el sportolni, többet kirándulni, kórusban énekelni vagy bármi olyan tevékenységbe, amivel egész egyszerűen önmagukat, a saját feltöltődésüket és a saját igényeiket helyezik előtérbe. Meg kell tanulni nemet mondani, kevesebb felelősséget és terhet vállalni, okosan beosztani az időt és segítséget kérni ha szükséges.

Ha komoly és állandó stressz van az életünkben akkor mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, aki megtanítja a megfelelő stresszoldó technikákat, például a relaxációs technikákat. Természetesen a professzionális segítség kérése és technikák megtanulása mellett is sokat tehetünk azért, hogy a mindennapokban jobban viseljük a minket ért negatív hatásokat.

Sokaknak segíthet egy sorstárs közösséghez való csatlakozás, esetleg naplóírás. De jobban érezhetjük magunkat egy kis testmozgás, kirándulás, vagy szabad levegőn töltött nap után, barátokkal való közös időtöltés, társasozás, közös zenélés, jóga, masszázs vagy forró fürdőt követően is. Éljünk ezekkel minél gyakrabban.

Hivatkozások

  1. Ackerman, KD, Stover, A, Heyman, R. (2003) Relationship of cardiovascular reactivity, stressful life events, and multiple sclerosis disease activity. Brain, Behavior, and Immunity 17: 141–151. URL: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0889159103000473
  2. Mitsonis CI, Zervas IM, Mitropoulos PA, et al. The impact of stressful life events on risk of relapse in women with multiple sclerosis: a prospective study. Eur Psychiatry. 2008;23(7):497-504. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18778921
  3. Mohr DC, Goodkin DE, Bacchetti P, et al. Psychological stress and the subsequent appearance of new brain MRI lesions in MS. Neurology. 2000;55(1):55-61. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10891906
  4. Gold SM, Mohr DC, Huitinga I, Flachenecker P, Sternberg EM, Heesen C. The role of stress-response systems for the pathogenesis and progression of MS. Trends Immunol. 2005;26(12):644-52. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16214415
  5. Lalive PH, Burkhard PR, Chofflon M. TNF-alpha and psychologically stressful events in healthy subjects: potential relevance for multiple sclerosis relapse. Behav Neurosci. 2002;116(6):1093-7. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12492308