Az egyik legfontosabb pillér a gazdag zöldség és gyümölcs fogyasztás. A Wahls protokoll például egészen konkrétan meghatározza a különböző színű és típusú zöldségek napi javasolt fogyasztási mennyiségét. Terry Wahls napi kilenc csészényi zöldséget ajánl, ebből három mélyzöld, három színes, három csészényi pedig magas kéntartalmú zöldség (pl. brokkoli, káposzta). A zöldségek és gyümölcsök gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban. De a zöldségfogyasztás nem csak ezek miatt, hanem a megfelelő szénhidrátbevitel miatt is fontos, különösen a keményítőben gazdag gyökérzöldségek, mint például az édesburgonya, hagyma, tök, csicsóka, stb. A gyümölcsök, zöldségek megfelelő arányban tartalmazzák a vízben oldódó és vízben nem oldódó rostokat, így a bélbaktériumaink táplálása miatt is rendkívül fontos, hogy nagy mennyiségben legyenek jelen az étrendünkben. Érdemes őket nyersen, párolva és fermentáltan, azaz savanyítottan is fogyasztani. Amennyiben puffadást okoznak, úgy átmenetileg kerüljük a nyers verziókat, majd a bélflóra regenerálásával valószínűleg egyre kevésbé fognak panaszokat okozni. A gyümölcsök közül részesítsük előnyben az alacsony fruktóztartalmú típusokat, például a bogyós gyümölcsöket, hogy a napi kb. 15g maximális fruktózbeviteli ajánlást ne lépjük túl. Fruktózról, rostokról, keményítőkről itt olvashatsz.
Együnk rendszeresen fehér és vörös húsokat, halakat, tengeri herkentyűket, kollagén fehérjében gazdag fehérje forrásokat (pl. bőr, porcok, izületek) és belsőségeket (pl. máj, pacal). Ezek az állati eredetű élelmiszerek mind rendkívül gazdag mikrotápanyag források, és a gyulladási szintünket sem emelik, sőt az omega-3-ban gazdag tengeri halak inkább gyulladáscsökkentő hatásúak. Fontos, hogy a húsok a számunkra elérhető legjobb forrásból származzanak, kerüljük a nagyipari állattartók termékeit, a ketreces tyúkokat és tojásaikat. Keressük a bio vagy legeltetett állatok húsát, belsőségeit vagy zsírját, ha megengedhetjük magunknak. Vadhúsokat is bátran fogyaszthatunk. A fehérjebevitelről részletesebben itt olvashatsz.
Fogyasszunk bátran telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakat. Nem kell félni a telített, vagy a koleszterinben gazdag állati zsírok bevitelétől. Sőt, a stabil szerkezetű telített zsírsavak a legalkalmasabbak arra, hogy hevítsük őket, süssünk-főzzünk velük, tehát nyugodtan használjuk a kókuszzsírt, a vajat, vagy a legeltetett állatok zsírját ilyen célokra is. A telített zsísavak mellett az egyszeresen telítetlen zsírsavak is rendkívül egészségesek (pl.olívaolaj), ezeket is használhatjuk sütésre, főzésre. A zsírbevitelünk növelésével csökkenthetjük a szénhidrátbevitelünket anélkül, hogy gyakran éhesek lennénk (vagy elhíznánk). A zsírok minőségére különösen figyeljünk, ezesetben is a legeltetett állatok vagy a bio termékek fogyasztására kellene törekednünk, olívaolajból, kókuszzsírból pedig az extra szűz, mechanikai préselés útján előállított termékeket válasszuk. A zsírokról bővebben itt olvashatsz.
Figyeljünk a magas omega-3 zsírsav bevitelre. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak megfelelő beviteli arányára való törekvés miatt a tengeri halak fogyasztása különösen fontos. Ha nem szeretjük a halakat, akkor halolajkapszulából érdemes bevinni a megfelelő mennyiséget. Az omega-3 : omega-6 arányról szintén a zsírokról szóló oldalon találsz több információt.
A kókusz, kókusztejszín és a kókuszzsír sokféle ételtípusba, változatosan használható alapanyagok. Telített zsírtartalmuk és stabil szerkezetük miatt különösen érdemes őket minél gyakrabban fogyasztani. A kókuszzsírban speciális rövid és közepes szénláncú zsírsavak is találhatók, melyeknek rengeteg pozitív egészségügyi hatásuk van, mindemellett könnyen felszívódó zsírsav források, és nagyban segítik a ketontestek előállítását, melyek jó hatással vannak az idegrendszerünkre is. A ketózisról és a rövid szénláncú zsírsavakról itt olvashatsz bővebben.
A funkcionális élelmiszerek közül kiemelendő a kollagénben és glicinben gazdag csontleves. A csontleves a bélfal regenerációját támogató élelmiszer, de ezen kívül kiváló mikrotápanyag forrás is, például a kálciumbevitel szempontjából igen fontos. Napi minimum egy csészével érdemes fogyasztani. Kollagénről típusú fehérjékről részletesen itt olvashatsz.
A gluténmentes gabonafélék mérsékelt fogyasztása abban az esetben javasolt, ha valaki amúgy is vékonyabb testalkatú, vagy az új étrend hatására hirtelen túl sokat fogy. A legtöbb autoimmun protokollban a legszigorúbb étrendi időszak alatt a gluténmentes gabonafajták fogyasztása sem javasolt a gyulladáscsökkentés maximalizálása és a keresztérzékenységek teljes kizárása érdekében. A tapasztalat viszont az, hogy vannak emberek, akik gluténmentes gabonafélék nélkül nehezen tudják bevinni a testük számára szükséges szénhidrát (elsősorban keményítő) mennyiséget. Tehát ha azt érezzük, hogy több szénhidrátra van szükségünk, akkor a gluténmentes gabonafélék közül nyugodtan fogyaszthatunk rizst, kölest, hajdinát. A kukoricát és a zabot a diéta legszigorúbb időszakában érdemes elkerülni. Bár lehet kapni ez utóbbiakból hivatalosan gluténmentes termékeket, a bennük lévő fehérjék sokaknál keresztérzékenységet mutatnak a búzával, ezért ugyanúgy képesek az autoimmun folyamatokat rontani mint a glutén. A gabonákról és a gluténről részletesen itt olvashatsz.